GmB
A hulladék abroncsok gumiját már sok éve használják az aszfaltgyártás során adalékanyagként különböző formában.
A gumiőrlemény felhasználási lehetőségei az útépítésben
Előzmények:
A használt gumiabroncsokat több módon is hasznosítják.
Ezek egyike az aszfaltgyártás során történő felhasználás.
A hulladék abroncsok gumiját már sok éve használják az aszfaltgyártás során adalékanyagként különböző formában és eltérő eredménnyel/sikerrel. Becsült adat szerint évente körülbelül 800 millió új gumiabroncs készül világszerte és nagyjából ugyanilyen mennyiségű használt gumiabroncs is keletkezik.
A gumi modifikáció javítani tudja a bitumen, illetve az aszfaltkeverékek tulajdonságait. A gumiőrleményt összekeverhetjük a kötőanyaggal-bitumen (nedves eljárás), vagy közvetlenül adagolhatjuk a keverődobba az aszfaltkeverék gyártása során (száraz eljárás).
A MOL Zalai Finomítójában 2012. őszen átadásra került az 5-10000 t/év kapacitású gumival modifikált bitument (GmB-t) gyártó prototípus üzem. A gyártástechnológia megvalósítása a MOL saját szabadalmán (HU 226481) alapul. (Nedves eljárás.)
A száraz eljárás során a felhasználás lehetőségei a következők:
- Adalékszer mentes, ún. kezeletlen gumipor.
- Adalékszerrel kezelt gumipor. (Az adalékszernek köszönhetően esetleg kémiai kötés is létrejön a bitumen és a gumipor között. 30%-os adagolásnál a gumipor mennyisége megduplázódott - laboratóriumi kísérlet eredménye.)
A száraz eljárás előnyei:
- a gumipor lefolyás gátló (SMA aszfalt),
- az aszfalt rugalmasabbá válik,
- finom szemcse adalékként jelenik meg, aminek a következtében anyagmennyiséget is kivált.
Alkalmazható a kőváz mennyiségére (~95%-a az aszfaltnak) számított maximum 3%, azaz tonnánként ~27 kg.
A gumipor adagolását célszerű cellás adagolóval megoldani. Egyéb típusú adagolás kivitelezése, és annak a hatékonysága kérdéses.
A lefolyás gátlóként sikeresen alkalmazott gumiőrlemény szemeloszlása a következő volt:
Szitaméret (mm) |
Átesett % |
2,00 |
100 |
1,00 |
75 (minimum) |
0,25 |
3 |
0,125 |
1 |
0,063 |
0,4 |
Tapasztalatból megállapítható, hogy az útpályaszerkezetekben a kötőrétegnek nagyobb a szerepe, mint a kopórétegnek, ezért a laboratóriumi vizsgálatokhoz az alábbi aszfalttípusok előállítása javasolt (AC-22/F kötő, AC-11/F kopó, SMA).